Írta: Katus 2012. április 25. szerda, 12:24

Hadd említsek meg egy esetet, ami velem esett meg pénteken. Beszereltem az esővízes dézsámat. Fölösleges csatorna le... Mindkét dézsa teteje lezárva. A jól végzett munka után, elkezdtem locsolni is, és elfogyott a két hete összegyűjtött esővizem minden cseppje a vödrökből. Imádkozni kezdtem esőért. Aznap többször is. Egész nap gyönyörű napsütés, este még semmi a láthatáron. Eszembe jutott egy történet, ahol ugyancsak esőért imádkoztak, és az egész gyülekezetből egy kislány volt, aki esernyővel ment az imaórára, mert ő volt az egyetlen, aki el is hitte, hogy Isten cselekedni fog.
Késő este  dézsákhoz ki, tetők le, és irány aludni.
Másnap reggel felkeléskor ki, és lám, tele mindegyik dézsám esővízzel. Csurig.

Öröm  volt a szívemben.

Aprócska történet, de nekem fontos momentum.

Imádkozzatok ti is hittel! Ne csak aprókért, hanem óriási dolgokért is. :)