Írta: Katus 2013. január 15. kedd, 14:34

...beszélhettem arról a fiataloknak, hogyan nyúlt utánam az Úr Isten, milyen módon volt befolyással az életemre, milyen csodákat vitt véghez, és milyen áldásokkal lepett meg.

Több tanulsága volt az estének, a kérdéseknek és a válaszoknak, de a legjelentősebb az volt, amikor az a kérdés hangzott el: "Hogyan érzed, a neveltetésnek, vagy éppen a hiányának a későbbiekben mekkora szerepe van az ember életében?"

Magam is abban a percben döbbentem rá, hogy bizonyos szempontból nincs szerepe. Ha az Úrral járunk, akkor valóban nem számít. Emberileg nekem esélyem nem lett volna egy normális élethez. A pszichológusok is sokszor hangoztatják, hogy a gyerekkorban ért hatások egész életünkre nézve meghatározzák a sorsunkat. De az én példám is bizonyítja, hogy Ő képes felépíteni egy embert a rossz körülmények ellenére is, és kihozza belőle a legjobbat.

Dicsőség Neki!